A jövő irodájában

·        Népszabadság

2011.december 24.

Informatika - Egyre nagyobb az igény a mobilos nyomtatás és a dokumentumkezelés iránt

A digitális eszközök sokfélesége és robbanásszerű térhódítása mára új kihívások elé állítja az olyan területeket is, mint a nyomtatás. Mára bebizonyosodott, hogy bár ezekkel az eszközökkel rengeteg papírt és nyomtatási feladatot meg lehet spórolni, maguk a gépek nem váltják ki a nyomatokat. Sőt!

Mivel a táblagépeket, az okostelefonokat, a laptopokat és a többi eszközt nemcsak szórakozásra, hanem munkára is használjuk, vállalati alkalmazásokat futtatva rajtuk dokumentumokat állítunk elő – ezért a felhasználók igénye, hogy mobilkészülékeikkel is nyomtathassanak. Emellett persze felmerült az igény az új generációs dokumentumkezelési megoldások iránt is.

A jövő irodájában

E területen egy Lyontól nem messze fekvő francia városban, csendben tervezik a jövőt. Grenoble a Xerox európai központja, ahol a kutatók egy valódi kastélyban tesztelik azokat a technológiákat, melyek hamarosan a hétköznapok részei lesznek. A Népszabadság beleshetett a kulisszák mögé. Látványos fejlesztéseik egyike az intelligens dokumentumkezelő. Képzeljük el, hogy az íróasztalunk egyben egy hatalmas érintőképernyős rendszer, amely 150-szer nagyobb egy okostelefonnál, és amelyen kényelmes lehet a csoportmunka.

A hangsúly ezúttal nem az érintőképernyő nagyságán van, a valódi innováció ugyanis maga a szoftver. A rendszer több ezer, sőt akár több millió dokumentumot képes „intelligensen” kezelni, kategorizálni. Gyógyszeripar, egészségügy, pénzügy és a közigazgatás – azok a területek, melyek igénylik a hasonló megoldásokat. A rendszer grafikus felülete képes azon funkciókra, melyeket a ma divatos táblagépeken már megismertünk. A dokumentumokat kicsinyíthetjük, nagyíthatjuk, mozgathatjuk, könyvjelzőzhetjük, megjelölhetjük, kulcsszavakat adhatunk hozzájuk.

Virtuális ügyfélszolgálat

Egy másik látványos fejlesztés a virtuális ügyfélszolgálati támogatás – egy igen bosszantó problémára adhat hasznos választ. Ha a cég egyik printerébe beragad a papír, vagy kifogy a tinta, hosszú idő telhet el, mire megérkezik a műszaki segítség – feltartva a dolgos munkatársat. De vajon mi történik, ha egyetlen gombbal felhívhatja a helpdesk munkatársát a nyomtatóról, aki szóban tud segíteni, sőt a gép képernyőjén meg is tudja mutatni, akár 3D-ben, hogyan kell a hibát elhárítani. Az esetek döntő többségét ugyanis kis segítséggel a nyomtatást elindító munkatárs is meg tudja oldani.

Egyre komolyabb igény merül fel a mobiltelefonról való nyomtatásra. A Xerox elképzelése szerint ehhez nem kell külön alkalmazást letölteni, a folyamat minden olyan telefonról elindítható, amely rendelkezik e-mailküldési funkcióval. Valójában a nyomtatási parancsot e-mailben küldhetjük a nyomtatónak, amely akkor teljesíti a feladatot, ha beírtuk az ilyenkor vissza kapott kódot. (Így biztosítva, hogy a dokumentum ne kerüljün illetéktelen kezekbe.)

Szilárd tinta

Nem túl látványos, ám annál hasznosabb fejlesztés a szilárd tinta. Ez egy szennyeződésmentes és nem mérgező tinta. Az első látásra zsírkrétához hasonlítható tinta anyaga műgyantaalapú, így tartósabb és olcsóbb is a festékpatronoknál.

Szabványosítják a 3D-szemüvegeket

• ITcafé

2011. november 16., szerda 09:09

                

Viszonylag ritkán történik meg az, hogy egy iparág legnagyobb képviselői elkezdenek együtt dolgozni annak érdekében, hogy valami jobb legyen a jövőben. Néha azonban megteszik, jellemzően akkor, ha szabványokról van szó - most is ennek lehetünk tanúi. A Sony, a Panasonic, a Samsung és az X6D bejelentette, hogy együtt fognak működni azért, hogy szabványosítani tudják az aktív lencsés 3D-szemüvegeket.

A 3D TV-k megjelenése óta gond, hogy a gyártók 3D szemüvegei nem használhatók más gyártók kijelzőihez. Ezért jó a szabványosítás.

Négy 3D szemüveget gyártó vállalat arra törekszik, hogy egy új, közös szabványt engedélyeztessen Bluetooth® és infravörös (IR) eszközeikre.

A szabvány

A PanasonicCorporation, a SamsungElectronics Co., a SonyCorporation és az X6D Limited (XPAND 3D) a napokban jelentette be, hogy közös együttműködéssel új technológiai szabványra épülő aktív záras 3D szemüvegek gyártásába fognának, melyhez egy új szabványt akarnak elfogadtatni – név szerint a „Full HD 3D szemüveg kezdeményezés” (Full HD 3D Glasses Initative)

Az új megállapodás értelmében a négy vállalat együttműködne a rádiófrekvenciával kommunikáló fogyasztói eszközök fejlesztésében, beleértve minden 3D szemüveget és 3D kijelzőt, legyen az televízió, monitor, notebook, projektor vagy házimozi.

A szabványosítás kiterjedne többféle infravörös protokollra, melyeket az egyes 3D szemüvegek és megjelenítők alkalmaznak – kezdve a Panasonic és az XPAND közösen kifejlesztett protokolljain át, egészen a Samsung és Sony által alkalmazott megvalósításokig. Ez nem csak azért lesz előny, mert a gyártók szemüvegei és a készülékek szabadon összepárosíthatók lesznek, hanem azért is, mert a szabványt felhasználva több cég is elkezdhet szemüvegeket gyártani, ez pedig jócskán csökkenthetné a bolti árakat.

Mindent a vásárlókért

A bejelentés egyedülálló együttműködést mutat a 3D TV gyártó cégek között a 3D termékek fogyasztói javára. A vásárlók így szabadabban kiélvezhetik a 3D élmény sajátosságait, a jobb képminőséget, valamint – a Bluetooth® technológiának köszönhetően – a nagyobb mozgásteret. A Bluetooth SIG is támogatja a kezdeményezést – úgy vélik, ez csak a kezdete a Bluetooth® technológia egy magasabb szintű otthoni kihasználásának.

Az új szabvány várható szeptemberben lép életbe, amikor is az ennek megfelelő 3D szemüvegek gyártása megkezdődik. A négy vállalat célja, hogy 2012-től univerzális szemüvegeket gyártson, melyeket széles körben elterjesztene a piacon, továbbá az újonnan kifejlesztett eszközök visszafelé is kompatibilisek  legyenek a régebbi, 2011-es 3D tévékkel és egyéb eszközökkel.

SONY - LG  vita

A Sony legutóbbi sajtóközleménye két dologra helyezi a hangsúlyt. Egyrészről megpróbálják bizonyítani az aktív 3D technológia előnyét azzal, hogy a piaci eladásokban mennyivel több ilyen készülék talált gazdára, másrészről kiemelik, hogy a szemek ezzel a technológiával egyenként is teljes HD felbontást látnak. Az előbbi érv egyszerűen nevetséges, hiszen egyetlen gyártó ad el jelenleg polarizált 3D készüléket, az LG, így egymagában nehezen versenyezhet az összes többi gyártó összes többi megjelenítőjével. A második pont az egyetlen amiben valóban jobb az aktív szemüveges megoldás a polarizáltnál. Ezzel persze az LG vitatkozik, az ő álláspontjuk szerint minden az agyban dől el, és ha a szemek külön külön nem is látnak teljes HD képet, a végeredmény mégis teljes HD lesz. Azt gondolom, hogy ha az LG a technológiáját sikeresen licenszeli, és több gyártónál is megjelenhetnek a polarizált szemüveges megoldások, akkor dől majd el, hogy melyik a jobb megoldás, és ezt végső soron nem a gyártók, hanem mi, a vevők fogjuk eldönteni.

Nőt neveztek ki az IBM élére

·      Index

2011. október 26., szerda 14:26

Visszavonul az IBM vezérigazgatói posztjáról a nyáron hatvanadik évét betöltött, a céget 2002 óta vezető Samuel Palmisano. Utódja az előzetes várakozásoknak megfelelően az eddigi marketingigazgató Ginni Rometty (valójában Virginia, de Bill Gateshez hasonlóan ő is a keresztneve becézett formáját használja) lesz. Ő lesz az első női vezető [1] a századik születésnapját nemrég ünnepelt cég történetében.

Az új IBM-vezér hét éve állandó szereplője a Fortune magazin összeállításának, ami az üzleti világ legnagyobb hatalmú nőiről szól. Az idei kiadásban a hetedik helyre sorolták, a kinevezésével valószínűleg eljut a dobogóig, ahol a Pepsi vezérigazgatója, Indra Nooyi, és a Kraft Foods élelmiszeripai óriást vezető Irene Rosenfeld áll évek óta. Rometty lesz a 17. női vezérigazgató a legnagyobb forgalmú amerikai cégeket tartalmazó Fortune 500-as listán. A technológiai cégek közül rajta kívül csak egy női cégvezér van, éppen az IBM nagy riválisának számító HP-nél, az idén szeptemberben kinevezett Meg Whitman.

A nők a gazdasági életben elért és folyamatosan növekvő szerepe minden bizonnyal az egyik legnagyobb és legfontosabb társadalmi változás a mai világunkban. Egy generációval ezelőtt a nők csak egyszerűbb munkákat vállaltak, gyakorta voltak kitéve szexista atrocitásoknak és a családalapítás után nem, vagy csak részlegesen tértek vissza a munkaerő-piacra. Olyan szervezeteket, vállalatokat vezetnek ma nők, amelyek egykor másodrangúként kezelték őket. A nők látásmódja, gondolkodása -amely minden bizonnyal eltér a férfiakétól -, értékes pluszként jelent meg ezekben a gazdaságokban. Ott, ahol a nőket még mindig társadalmi korlátok tartják vissza az érvényesüléstől, mint például az arab országokban, Japánban, vagy éppen Dél-Európában, ezektől az értékektől megfosztják magukat.

Glass ceiling-nek (üvegplafon) nevezik a nők számára elérhetetlen vezetői posztokat, karrierútjuk korlátozottságát. Egy új fogalom a glass cliff (üvegszikla), amely szerint a vezetői szerepbe jutott nők sokkal nehezebb feladatokkal, szinte megoldhatatlan problémákkal szembesülnek, így eleve sikertelenségre vannak ítélve, s ha még ki is nevezik őket, az aránytalanul nagy kihívásnak nem tudnak eleget tenni.

A nők kevésbé agresszívak és inkább konszenzus-keresők, kevésbé versengők, jobban törekszenek az együttműködésre, kevésbé hatalom centrikusak, inkább csoport-orientáltak. Ezek a tulajdonságok egyre fontosabbak az üzleti életben, elég, ha megnézzük a sikeres cégeket, ahol a patriarchális vezetés helyett az együttműködés és hálózatfejlesztés irányába mozdultak el.

A minap olvastam egy itteni cikket, miszerint több olyan intézkedést terveznek az USA-ban és Európában is, melyekkel a nők karrierjét, előrejutását szeretnék támogatni. Például elő akarják írni a nők arányát a vállatok igazgatósági tagjai között és a parlamentekben. Örülnénk mi nők, ha ily módon mesterségesen jutnánk előre a ranglétrán?  Egyértelműen elutasítjuk ezt a fajta támogatást, miközben szeretnénk, ha más módon támogatnák a boldogulásunkat. Nem vágyunk másra, csak hogy ugyanúgy elfogadják (s ne kérdőjelezzék meg a tudásunkat), mint a férfiakét, egyenlő lehetőséget biztosítva anyagiakban és előrejutásban is. Hiszen, mint kiderült, a nők rendelkeznek minden vezetői tulajdonsággal, s csak egy-két ponton vannak hiányosságaik például a stratégiai gondolkodásban, a vizionalitásban, asszertivitásban), ezeken a területeken viszont egy jó mentorral meg lehet őket erősíteni.

S miért kell a nőket komolyan venni?

Mert a fogyasztói döntések legnagyobb hányadát ők hozzák meg. S ha ők költik el a legtöbb pénzt, ők vannak leginkább befolyással a vállalatok eredményességére. Miért ne lehetnének befolyással a vállalatokon belül is azok sikerére….?

A másság, a sokszínűség előnyökkel szolgálhat a teljesítmények szempontjából. A férfiarcú munkahelyek és karrierlehetőségek a női kompetenciákkal csak gazdagodhatnak.